ÚJVILÁG PASSIÓ

A Biblia a legolvasottabb, legtöbbször kiadott és legtöbbet fordított könyv a világon. Jézus Krisztus, a Megváltó szenvedéstörténete pedig az egyik legismertebb témakör az irodalomtörténetben. A Kecskeméti Katona József Színház arra vállalkozott, hogy az ismert eseményeket a szabadban, a hagyományokhoz ragaszkodva, ám mégis azoktól kissé eltérő módon mutassa be.

Történetünk szerint, az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, a Pálos Rend százhuszonhat tagja elkísérte Kolumbuszt híres felfedezőútjainak egyikén. A papokat Izabella spanyol királynő rendelte a rend főnökétől, azzal a feladattal, hogy tartsák a bátor hajósokban a lelket; valamint, hogy később terjesszék a hitet a távoli földrészen, az Új Világban. A művészi szabadság eszközeit használva, a magyar pálosok (a „fehérbarátok”) ekként meghatározó szereplői voltak Amerika történetének, úgy is, mint az európai kultúra és műveltség terjesztői. A kecskeméti előadás sajátossága, hogy a pálosok szemszögéből mutatja be az ottani eseményeket, a térítés kezdeti stádiumait.

A kecskeméti Arborétumban megelevenedik tehát a passió, az új világba érkezett szerzetesek jóvoltából. Az atyák a szenvedéstörténet megismertetésével szeretnék „beavatni” a fogadásukra összesereglett bennszülötteket a Nagy Titokba, elmesélve Isten Fiának halálát és feltámadását, a bűnátvállalás, az együtt szenvedés és az örökélet misztériumát. Mégpedig az emberiség legősibb eszközeivel, a színjátékkal. A „pogány vadak” először félve és gyanakodva, majd egyre növekvőbb kíváncsisággal és örömmel vesznek részt a játékban: ünneplik és megsiratják, védik és elítélik Jézust, majd elkísérik utolsó útjára is.

Az előadás szövegkönyve elsősorban az Evangéliumra támaszkodik. Kocsis L. Mihály, a keretjáték szerzője, ugyanakkor kevésbé ismert irodalmi alapanyagokat is felhasznált, hogy a mindenki által közismert történetet új köntösbe bújtassa; mindezt mintegy százpercnyi zenei aláfestéssel, énekkel, a szabadtéri helyszín adta lehetőségek kiaknázásával. Így az előadás rendezője és alkotói nemcsak a megközelítés újszerűségével, hanem a látvány-zene-koreográfia egységével is mai, magyar produkció megvalósítására törekedtek. Hiszen a kecskeméti Újvilág Passió így válhat nemzetközivé, a világ felé kinyíló ablakká; ugyanakkor megőrzi jellegzetes magyarságát: magyar szerzetesek történetéről mesélve hirdeti és tanítja Krisztus legfontosabb üzenetét, a szeretetet. Nem utolsósorban azzal, hogy annak a Hadnagy Bálintnak 1511-ből származó (eredetileg pálos rovásírással magyarított) passiószövegét használja alapanyagként, amelynek mai magyar nyelvű változata alig néhány éve vált ismertté.

A koreográfiát Lukács László a Kecskemét Táncegyüttes vezető koreográfusa készítette, és az előadásban a táncegyüttes táncosai mellett, kecskeméti lakosok is közreműködést vállaltak. A főbb szerepekben Porogi Ádámot, Kőszegi Ákost, Hajdú Melindát, Hegedűs Zoltánt, Körtvélyessy Zsoltot, Zayzon Zsoltot láthatják.

Az előadás zenei anyagát Kövi Szabolcs zeneszerző alkotta.

A rendező Cseke Péter.