Kecskemét

Az Alföld minden szépségét és értékét magában rejtő Kecskemét – Bács-Kiskun megye székhelye – Magyarország középső részén, Budapesttől mintegy 85 km-re található. A város kedvező földrajzi helyzetét kihasználva fejlődött a régió gazdasági, közigazgatási, oktatási és kulturális központjává; számos képzőművészeti intézménynek, egyedülálló gyűjteményeknek, rangos fesztiváloknak ad otthont.

A város neve a „kecske” szóból ered, a “mét” pedig járást jelent. Címerünkben is a kecske látható alatta városunk jelmondatával: “Sem magasság, sem mélység nem rettent.”

Kecskemétnek egyéni arca van, belvárosa a századforduló szecessziós hangulatát idézi. Főterén található a szecesszió gyöngyszemeként nyilvántartott Városháza, amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A város egyik legismertebb épülete, turisták által leglátogatottabb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay majolika díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható.

A Városháza Díszterme a korabeli építészet máig eredeti formájában megmaradt remekműve. Helyszíne a városi Közgyűlés üléseinek, hazai és nemzetközi konferenciáknak, esküvőknek és ünnepélyes fogadásoknak. A teremben lévő faburkolatú berendezések korabeliek, minden kézművesipari munkával készült.

Az 1200 kg súlyú aranyozott bronz csillárnak – mely 5 m magas és 3 m széles – 63 égője van, amely az egykori Magyarország közigazgatási megyéinek számát szimbolizálja. A festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette. Ezek a magyar történelem egy-egy szakaszát mutatják be ezer év viszonylatában.

A Városházával szemben találjuk Kecskemét legrégebbi építészeti emlékét, a XIV. században épült Ferences templomot, amelyet a helybeliek Barátok templomának is neveznek. Eredetileg gótikus stílusú, többszöri átépítés után nyerte el mai barokkos hangulatát, külső falánál kálváriát is emeltek. Vallástörténeti jelentőségű, hogy 1564 – ig katolikusok és protestánsok közösen használták a templomot.

A Milleneum alkalmából épített színházépület a város híres szülöttéről, Katona Józsefről kapta a nevét, aki az első magyar nemzeti dráma megalkotója. Hasonlósága a budapesti Vígszínházzal nem véletlen, hiszen mindkettő a neves bécsi építészek, Hellmer és Fellner tervei alapján készült. A helyiek Ékszerdoboz –nak is nevezik.

A színház előtt a Szentháromság oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra. Az 1742 – ben állított alkotást Szent Sebestyén, Szent Rókus, Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik.

Kecskemét régi bevásárlóutcájában -a Kéttemplomközben – az egykori Ferences kolostor épületében kapott helyet a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, amelyben a kecskeméti születésű híres zeneszerző és zenepedagógus, Kodály Zoltán ( 1882 – 1967 ) életútját bemutató kiállítás tekinthető meg. Az 1975 – ben létrehozott intézet Kodály zenei nevelési koncepciójának elméleti és gyakorlati oktatását tűzte ki célul.

A Kéttemplomköz utcája vezet bennünket tovább a Református templomhoz, amely az 1680 – as években épült korai barokk stílusban, a török hódoltság területén egyedüli kőtemplomként. A Főtér sajátossága, hogy az országban szinte egyedülálló módon az összes felekezet temploma megtalálható .

A Református templommal szemben a Kálvin téren emelkedik az 1912-ben épült Újkollégium. A szecessziós hatású, erdélyi motívumokkal díszített palota a Református Kollégium Általános Iskolájának és Gimnáziumának ad helyet .

Az Újkollégium épületétől jobbra két nevezetes műemlék látható. Jobb oldalon a szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalota (Márkus Géza 1902) hívja fel magára a figyelmet. Hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény – és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké. Falai között jelenleg a Kecskeméti Képtár működik.

Vele szemben látható a mór – romantikus stílusban épült egykori Zsinagóga, (1861-64) amelyet az 1970-es években konferencia-központtá alakítottak át. A ma Tudomány és Technika Házaként ismert épület őrzi Michelangelo 15 szobrának hiteles gipszmásolatát.

A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza, harangja 2400 kg súlyú, 74 méter magas tornyába 94 lépcsőn vezet az út.

Forrás: http://kecskemet.hu